Kukorica

A kukorica (Zea mays) a XVI. században Amerika felfedezésével érkezett a tengeren túlról, Mexikó szubtrópusi vidékéről Európába, majd Andalúziából kiindulva egész Dél-Európában elterjedt. Végül eljutott Törökországba is, és a törökök közvetítésével hazánkba. Nem véletlen, hogy a kukorica népies magyar nevei a tengeri és a törökbúza.
A pázsitfűfélék (Graminae) családjához tartozó, egyszikű, egyéves, kétlaki növény, kifejezetten meleg- és napfénykedvelő. Eredetileg kis csövön hozta a magokat, ami a növény tetején helyezkedett el. Ezt teozintenek nevezték. Az ősi Mexikó város feltárásánál több méter mélyen talált kukorica szemekből arra következtettek, hogy kb. I.e.:1000 körül "változott át", a ma ismert fajtára, ami már nagy csöveket hoz, de már a növény hónaljaiban. Léte és eredete igazi rejtély, egyrészt, mert vad formája nem is ismert, másrészt, mert ember nélkül már nem lenne képes tenyészni. A szemek ugyanis maguktól nem tudnak kiperegni a torzsából. Kérdés, hogy az emberrel eltöltött idő, elegendő-e ilyen horderejű változáshoz egy növényfaj életében. Egyes tudósok ezért úgy vélik; a kukorica bizonyítéka lehet az emberi kultúra sokkal ősibb voltának, mint ahogy azt ma általában gondoljuk.

Táplálkozásunk alap bázisa lehet a kukorica, aminek sorába babot és-, vagy tököt vethetünk, ahogy az indiánok is tették. Ezt a növénytársítást "A három nővér" néven nevezték, és az Égből alászállt istenek ajándékának tekintették. Elgondolkodtató, hogy ebben a nem szokásos soros, hanem párhuzamos rendszerben a tök vízszintesen, a bab pedig függőlegesen futott az egésznek tengelyéül szolgáló kukorica körül. A tök elnyomta a gyomokat /gyakorlatilag egyszer kell kapálni/, nagy leveleivel árnyékban tartja a gyökérzeteket. Ha beltartalmuk szerint vizsgáljuk őket, szintén el kell gondolkodjunk azon, hogy bár a kukorica szénhidrátban és fehérjében gazdag, egy fontos aminosav hiányzik belőle, amiben viszont a bab bővelkedik. A tök beltartalmi értékei pedig az előbbi kettőt egészíti ki. A tök további előnye hogy mivel semleges ízű, bármilyen fűszerezésű krémet, tölteléket, vagy lekvárt készíthetünk belőle. A tök magját és virágát is előszeretettel fogyasztották. Vetéskor hal csontokat dobtak a gödörbe, hogy a tápanyag utánpótlás biztosítva legyen, bár ez néhány gyakori növény főzetével helyettesíthető (cickafark, csalán, lósóska). A kukorica gyakori gombabetegségeként ismert kukoricaüszög, ünnepi vacsorák alapjául szolgáló kedvelt csemege volt.

Többféle eredeti kukorica fajta,és azok természetes hibridjei alkotják vetőmag készletünk bázisát, ami döntő többségében egy idős paraszt bácsi negyven évnyi gyűjtőmunkájából származik. A fehér kukorica a legédesebb, a vörös kukorica karotinban gazdag-amitől sárgàbb a tojássàrgája, ha a baromfinak adjuk-, a hopi indiánok kék kukoricája pedig 30% - al több fehérjét tartalmaz.

Pillanatnyilag nincs készleten 

A tök (cucurbita sp.) közép -Amerikából származó, sokrétű növény. A "három nővér"  (kukorica,tök,bab) közül a legnagyobb hozamú, és felhasználhatósága végett legszerteágazóbb tagja. Táplálkozási értéke nem különösen nagy; értékessé a C- és A- vitamin, valamint a szènhidrát teszi. Használhatjuk elsősorban főzelék, de leves és kompót készítéséhez is. Magja is értékes, ha mosás után megszárítjuk és enyhén pirítjuk. Nemcsak gyerekcsemege, hanem prosztatabetegségek megelőzésére is használható. 

Sütőtök mag (kb.:20-25 db): 250.-

Csíkos cukkíni mag (kb.: 20-25 db): 350.-

Csillagtök mag (kb.: 20-25 db): 350.-

Dísztök mag mix (kb20-25 db) : 250.-

Brazil óriás sütőtök (kb15-20db) : 450.-

 Csicsóka (Helianthus tuberosus)

/avagy krumpli, cukorhelyettesítő, és kenyér alapanyag egyben/

A régi parasztvilág még jól ismerte ezt a csodagumót, ami roppantmód felhasználóbarát. Hiszen nem kell évről - évre elvetni, feltölteni, kapálni, permetezni betegség és kártevők ellen, felszedni, és tárolni, hanem egyszer veti el az ember, és szinte kipusztíthatatlan. Nem mellesleg rákellenes, gyógyító hatását tudományos körökben ma már senki sem cáfolja. Na épp ilyen tápláléknövényre van szüksége a mai embernek! Nincs állati kártevője - betegsége, és a -25C -os hidegtűrési képessége miatt télálló. Terméshozama: 20-50 tonna egy hektárnyi területről. Ez hozzávetőlegesen 150 - 250 ember egyéves táplálék mennyiség szükséglete. /Egy átlagos magyar családnak 10x10 méternyi területen megteremhet az éves szükséglete, kb.:3-5 mázsa!/ Inulinban gazdag, így édesítőszer is nyerhető belőle. Ha ez nem lenne elég, ráadásul még kenyeret is készíthetünk belőle, egyszóval univerzális. Állati takarmányozásra is használható.

Csicsóka vetőgumó nincs készleten 

 -Inka levélzöldség, és csodagabona

Az amaránt (amaranthus caudatus) a föld egyik legősibb kultúrnövénye,amely tanúja volt az azték és inka birodalmak felvirágzásának és bukásának. Onnan származik ahonnan a kukorica,burgonya,paprika,paradicsom,és a bab érkeztek hozzánk. Amerika felfedezése előtt, az ott élő népek számára alapvető táplálékforrás volt, a kukoricával és a babbal eggyütt, akárcsak a gabonafélék a mai Európában. Tudatos termesztése 5-6000 évre nyúlik vissza. Akkori fontosságát támasztja alá az a feljegyzés is miszerint Monetzuma, az utolsó azték uralkodó évente 5000 tonna kukoricát és 3700 tonna amarántmagot kapott ajándékba ( adóba ) alattvalóitól.     Rajtuk kívül termeszették a mayák, az inkák és más elő-kolumbiai népek is. A történelem során az amaránt-féléket zöldnövényként, és szemes terményként egyaránt fogyasztották. Az amarántmag őrleményét sütemények, kekszek, lepényfélék, és kenyér készítéséhez egyaránt felhasználták. Az apró magokból paprikadarálóval, esetleg ( többszöri próbálkozással ) mákdarálóval könnyedén lisztszerű anyagot készíthetünk. Így a malmok kihagyhatóak a folyamatból. A keresztény Európából érkező hódítók számára az amaránt barbár rituálék eszközének számított. Az amaránt az indiánok hitvilága szerint távol tartja a rossz szellemeket. A vallási ritusok megszüntetése végett, Cortez 1519 ben betiltotta az amaránt termesztését. Az amaránt termesztése visszaszorult Dél és Közép-Amerika eldugott hegyi falvaiba, ahol termesztésük sohasem szünt meg, és itt vészelte át az "ujra felfedezésig" eltelt néhány száz esztendőt. A 70-es évek közepén az Egyesült Államokban John Robson inspirálására kezdődtek meg a kutatások. Napjainkban Európában főként Németországban és Ausztriában termesztik és fogyasztják liszt és puffasztott amaránt formájában.

Termesztési igényeit maximálisan kielégíti klímánk. Ellenállást mutat a legtöbb, a gabonaféléket veszélyeztető kártevővel szemben, így bio módon termeszthető. 1-2 centi mélyre vetik, 50-60 centi sortávra, általában valamilyen vivőanyagal keverve az amúgy kis menyiségű magot( csírátlanított mák, vagy aprószemű sóder). Egy hektár vetési szükséglete 40-50 deka ( búzáé 300kg ), ami 20-30 mázsát hozhat. Amit ha mind elvetnénk, 400-500 hektárt tudnánk bevetni vele (  1 hektárból kb. 15 hektárnyit lehetne vetni ). Abszolút kolonizálásra teremtett növény! Vetési ideje Áprlisban van, amikor már enyhébb az idő. Betakarításkor (nálunk október körül, amikor már elveszti a szinét) kévékbe rendezve hordták be a földről, és úgy csépelték ki.

Az amaránt táplálkozási jellemzői:

A külömböző amarántfajták magjainak átlagos fehérje, zsír, rost, és ásványi anyag, valamint azeszenciális aminosavak közül a lizin tartalma ( izomépítésben és regenerációban szerepet játszó aminosav ) nagyobb, míg a szénhidráttartalma kisebb a hagyományos gabona féléknél. Szakirodalmi és hazai mérésadatok szerint, az amarántmag lisztje a búzalisztnél kétszer-háromszor több lizint, ötször több vasat, hétszer több calciumot,négyszer több cinket tartalmaz s nagy a magnézium tartalma is. (Léder 1998,Szőcs 1995 )

Magnézium tartalma azért is figyelemre méltó, mert a magnézium egyike azoknak az anyagoknak, amelyek az infarktus megelőzésében szerepet játszanak. A vitaminok közül az amarántmag jó riboflavin, niacin, tokoferol forrás. Karotint nem, viszont a többi gabonafélétől eltérően aszkorbinsavat tartalmaz.

A mag zsírtartalma az emberi szervezet számára előnyös, telítetlen zsírsavakban gazdag. Az amaránt mag fő szénhidrátkomponense a gabonafélékhez hasonlóan a keményítő. Keményítőtartalma révén alkalmas a kenyér sütésre. Ugyancsak felhasználható teasütemények, kekszek,piskóta alapú termékek és pudingfélék készítéséhez is.Az amaránt őrleménnyel készített ételek és termékek fehérje, élelmi rost és ásványi anyag tartalma mindig nagyobb, mint a kizárólag búzalisztből készített termékeké. A boltokban már többféle, amarántból készített élelmiszer kapható: amarántos tészta, amarántkenyérés pattogatott amaránt. A kipattogatott amarántmag igen kellemes, enyhén pörkölt ízű termék. Kiválóan alkalmas reggeli műzlikhez adagolva, tejjel elkeverve. Jól használható panírozáshoz is. 

Egyedülállóan magas komplex beltartalom!

Az amarántmag beltartalmát vizsgálva és összehasonlítva a búzáéval vagy más gabonafélével több vonatkozásban lényeges eltérést mutat.

 Termény fehérje (%)Lizin hányad (%),szénhidrát (mg),Calcium (mg)Vas (mg),Magnézium (mg).

Amaránt : 16 8,5 63 162 10 280

Búza : 10 3,5 71 41 3,3 20

Amaránt / Búza : 160% 243% 89% 395% 300% 1400% 

Kukorica : 9 2,5 75 20 1,8 7

Rozs : 13 4 73 38 2.6 --

Hajdina : 12 5,8 72 33 2,8 --

Rizs : 7 2,7 77 32 1,6 13

 Az amaránt aminosav összetétele harmonikusan kiegyenlített, ennek köszönhetően fehérje tartalma kiválóan hasznosul.(75%).Állatkisérletek igazolják,hogy a nyers mag fehérjéinek biológiai értéke magasabb még a legközismertebb fehérjeforrásénál is, ami hőkezeléssel még tovább fokozható.

Amaránt 75

Tehéntej 72

Szója 68

Árpa 62

Búza 60

Földimogyoró 52

Kukorica 44 

Az amaránt kitünő vas,calcium,magnézium,és cink,valamint egyéb mikroelem forrás.

Nemcsak a gabonákat, de valamennyi fontos növényi táplálékunkat figyelembe véve az amarántvastartalma kiemelkedő, mind mennyiségét, mind pedig biológiai hasznosulását tekintve. Ez nemcsak a vegetáriánusok számára lehet érdekes, akiknek szervezetük vashoz juttatása tápálkozásuk egyik Achilles pontja, hanem a világ lakosságának 20 % át kitevő valamennyi vashiányosnak.

Kiemelkedő a Calcium tartalma is, amely nemcsak meghaladja a tejét, hanem biológiai hasznosulását tekintve a legjobb calcium forrást jelentő élelmiszer. Az amaránt magnézium tartalma nagyságrendel nagyobb a gabonafélékénél, amely jótékony hatással van az elme frisseségének megőrzésére és a szívizom működésére.

Ezeket a beltartalmi értékeket még értékesebbé teszi az amaránt glutén mentessége, amelynek köszönhetően lisztérzékenyek számára is elérhető.

Az amaránt zsenge leveleit felhasználhatjuk hasonlóan, mint a mángold vagy a spenót, de ezeknél számos tulajdonsága miatt sokkal jobb. Például 3-szor több kalciumot és 3-szor annyi niacint (B3-vitamin) tartalmaznak, mint a spenót levelek. 20-szor több kalciumot és 7-szer több vasat, mint a saláta. Az amaránt levelek kiváló karotin, vas, kalcium-, fehérje-, C-vitamin és megannyi nyomelem forrása.

Amaránt vetőmag /kb150-200 mag/:400,- ft

A burgonya, Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ahol körülbelül 7000 éve fogyasztják. Európába a 16. században került Pizzaro révén. A természettől elidegenedett Európában csak a járványok, és éhínségek következtében kezdték tömegesen fogyasztani. Addig malacokkal etették fel, mert mérgezőnek hitték.  Magyarországra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése ll.József adókedvezményeinek volt köszönhető. Számos gyógyhatását is ismerték az indiánok. A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a napégette bőrt. Pépjével pattanásokat, aranyeres csomót kezeltek. Nedvével keléseket vagy forrázott sebeket gyógyítottak. Főételként, vagy köretként,sülve illetve főzve fogyasztották. Két, folytonosan újravethető fajtát termesztünk.

"Lilla" vetőgumó 1kg 350,-

"Balatoni rózsa" vetőgumó 1kg 350,-

A paradicsom (Solanum lycopersicum)  a burgonyafélék családjába tartozó növény. Az aztékok xitomatlnak hívták, és Dél- illetve Közép-Amerikában őshonos. Európában eleinte dísznövényként tekintettek rá. Magyarorszàgra az 1600-as évek közepe felé került. 

Óriás paradicsom vetőmag (kb 35-50 mag) : 200,-

Koktél paradicsom vetőmag (kb35-50mag) : 200,-

Sárga koktél paradicsom vetőmag (kb35-50 mag) : 200,-

A tomatillo (Pshysalis ixocarpa)  Salsa verde alapja. A mexikói konyha paradicsom helyett használja. Leggyakrabban fokhagymával, erős paprikával és friss korianderrel fűszerezik.

Tomatillo mag (kb.:15-20db): 450.-

Az óriáspöfeteg egy igazi ínyenc csemege a gombapörkölt, vagy a rántott gomba kedvelői közt. Súlyuk több kilogrammot is elérhet, de találtam már 5 kgos példányt is. Leggyakrabban a nyílt, füves mezőkön, réteken, legelőkön fordul elő, bár lombhullató erdőkben (például akácosban), erdőszéleken is találhatunk belőlük. Egyes helyeken a jól trágyázott gyepen is megterem. Mindig a földön, soha nem fán vagy farönkön nő. Európa-szerte mindenütt előfordul. Termesztésével kapcsolatban nem garantálható a siker, ott nő, ahol a számára ideális.

A spóra elszórása:

-Vizzel elkeverve szétspriccelni

vagy

-Öntsünk 1-2 liter tiszta, nem klórozott vizet egy műanyag fedeles ételdobozba.

Adjunk a vízhez egy csipet sót és egy evőkanál melaszt. Jól keverjük el. A só megakadályozza a baktériumok elszaporodását, a melasz cukortartalma pedig elősegíti a spórák csírázását. Szórjuk bele a keverékbe a pöfeteg spóráját és hagyjuk pihenni 1-2 napig szobahőmérsékleten. Ha ennél több időt várunk, megkockáztatjuk a baktériumok elszaporodását.

A keveréket öntsük ki a kert olyan részén, amely kedvez a pöfeteg növekedésének. Fontos, hogy olyan füves területet válasszunk, amely hasonlít a gomba természetes élőhelyéhez, másképp hiábavaló a próbálkozásunk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem kísérletezhetünk kedvünkre a kert más területeivel! 

Óriáspöfeteg spóra: 250.-

A téli fülőke (Flammulina velutipes, korábban Collybia velutipes) az Európában négy fajt számláló Flammulina nemzetség leggyakoribb képviselője. Kis méretű, sajátos ízű termőtesteit régóta fogyasztják Kelet- Ázsiában. Az egész északi mérsékelt és hideg övben elterjedt faj. Lombos fák tuskóin - leggyakrabban fűz, bálványfa, kőrisfa, bodza, de ritkábban élő fán is találhatjuk. Kivételes esetekben tűlevelű fa anyagán is megél. A téli hónapokban fordul elő októbertől márciusig. A kínai gyógyászat a Shii taki gombához mérhető tulajdonságúnak tartja. (Előbbit a "Hosszú élet" elixírjének egyik komponenseként jegyeztek le.) Kalapján lévő enyhe nyálkaréteg megvédi a -10fokos hidegtől. Fagyási sérülésre kenve is ismert volt gyógyászatilag. Fogyasztható rántottába sütve, de szárítva, porítva levesekbe , vagy carbonara-s szószokba is tehető.

Termesztése:

A spórákat juttassuk korhadó, földben lévő fatönkre,a föld szintje alatt. Ezt célszerű lehet a fatönk behasításával, és a spórák vizzel való kijuttatásával végezni.

Téli fülőke spóra: 350.-

Lila törzsű pereszke

Ősszel, és még a tél elején is megtalálhatjuk ezt  fajt, az erdők napfényes részein, de kertekben és útszéleken is előfordul. Egész Európában elterjedt gyakori faj.Nyersen nem ehető, sőt így még enyhe mérgezést is okozhat. A lila pereszke piacokon árusítható, vidéki városok piacán gyakori, őszi gomba.

Lila törzsű pereszke spora : 350,-

A perui földicseresznye ( Physalis peruviana) egy egy nyári közepes méretű bokor. A termésének ananászra, illetve mangóra emlékeztető íze van. Számos gyógyhatást tulajdonítanak neki, többek között a leukémiával kapcsolatban is.

Perui földicseresznye mag: (kb15-20db) 450,-